Background
Thumbnail
Icon

KÁT, METÁR és Robin Hood

 

KÁT, METÁR és Robin Hood

A megújuló energiák egyre szélesebb körben történő elterjedése bolygónk jövője szempontjából örömteli folyamat, ám az ezzel kapcsolatos szabályozások néha igen bonyolultak. A hazánkban legnépszerűbb zöldenergiának számító napenergia kapcsán rendre előkerülnek a KÁT illetve a METÁR betűszavak, ám talán nem mindenkinek egyértelmű, mit is takarnak, ezért legújabb cikkünkben ezeket a fogalmakat igyekszünk a helyükre tenni.

   

Mi az a KÁT?

A napenergia hasznosítását világszerte különböző támogatási mechanizmusokkal igyekeznek vonzóvá tenni. Magyarországon az egyik ilyen ismert mechanizmus neve KÁT, vagyis Kötelező Átvételi Tarifa, amit a köznyelvben csak megújuló energia díjnak hívnak. Ezt a díjat kell megfizetnie az áramszolgáltatónak a megújuló energia hasznosításából a hálózatba jutó energia után. Vagyis az otthon megtermelt áramot az áramszolgáltató megvásárolhatja a fogyasztótól, amennyiben annak túltermelése van, és a felesleget a szolgáltató számára elérhetővé teszi. A napelemes rendszer telepítésekor felszerelnek egy ad-vesz órát, amely folyamatosan rögzíti a megvásárolt és visszatáplált elektromos energia mennyiségét. Ez alapján készíti el a szolgáltató az éves elszámolást. Az átvételi tarifa azonban nem állandó, függ a megújuló energiaforrás típusától és méretétől, valamint attól, hogy a visszatáplálás az év melyik hónapjában és milyen napszakban történik meg. A KÁT hazánkban az utolsó hatályos szerződés kifutásáig – de legkésőbb 2045-ig – marad életben.

 

Mi az a METÁR?

A METÁR a Megújuló Támogatási Rendszer rövidítése, ami 2017-től lépett életbe a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatására. A METÁR legnagyobb újdonsága a KÁT-hoz képest, hogy a nagyobb termelők részére támogatás már csak versenyeztetési eljárás keretében nyújtható. Ebben a rendszerben a termelő maga értékesíti a villamos energiát. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, vagyis lehetőleg akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van. A rendszer fő célja, hogy Magyarországon is minél érdemesebb legyen megújuló energiába fektetni.

 

Mi köze ehhez Robin Hoodnak?

Robin Hood volt az, aki a nottinghami bíró orra alá borsot törve a gazdagoktól lopott, és a zsákmányt szétosztotta a szegények között. Ennek „mintájára” hívták életre hazánkban a 31%-os Robin Hood-adót, amelyet adózás előtti eredményük után kell megfizetniük a megújuló alapú villamos energia termelőknek, kivéve azokat, amelyek a KÁT-ban vagy METÁR-ban vesznek részt és 50 MW kapacitás alattiak. Ez az adóterhelés gyakorlatilag ellehetetleníti azokat a leendő PV fejlesztéseket, amelyek a fenti támogatások nélkül valósulnának meg, hiszen az érintett termelők így kétszeresen is hátrányba kerülnek: támogatást sem kapnak, és különadót is kell fizetniük. Szakértők szerint ha nem kellene fizetni a Robin Hood-adót, akkor már Magyarországon is épülhetnének naperőművek támogatás nélkül, tisztán piaci alapon. Állítólag komoly lobbitevékenység folyik az adó eltörléséért, ami új helyzetet teremtene a szektorban.

 

A PV Napenergia az érvényben lévő jogszabályokhoz alkalmazkodva, korszerű energetikai megoldásokat kínál nagyvállalatok számára egy karbonsemleges, zöldenergiára épülő jövő megvalósításáért. A fenntartható energiaellátás közös érdekünk. PV Napenergia – a jövő energiája most!

 

Megosztás