Akik az utóbbi 1-2 évben közelebbi kapcsolatba kerültek a villamos energetikával, egyre növekvő mértékben tapasztalhatják, hogy fókuszba került az energiatárolás. Újabb és újabb termékeket, fejlesztéseket jelentenek be, elérhető árúvá váltak az ipari energiatárolós rendszerek, pár éves megtérüléseket is láthatunk.
A tanulmány alapján, az ötéves előrejelzés szerint Európában jelentős mértékben fog bővülni az akkumulátoros energiatárolás (BESS): 2029-re a jelenlegihez képest hatszorosára, közel 120 GWh-ra nő az éves új telepítések volumene, így az összes beépített kapacitás elérheti a 400GWh-t. Ez a növekedés azonban még mindig nem elegendő az energiarendszer teljes dekarbonizációjához és az energiatranszformáció céljainak eléréséhez.
2024-ben az újonnan telepített akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) mennyisége 22 GWh volt, ami 15%-os éves növekedést jelent. Ez a bővülés az európai akkumulátorpark kapacitását 61 GWh-ra emelte, tehát az összes eddigi telepítés egyharmada egyetlen év alatt valósult meg. Ugyanakkor a növekedési ütem érezhetően lelassult: míg az előző három évben 84–145%-os bővülés volt jellemző, most ez 15%-ra esett vissza.
A lassulás oka főként a lakossági szektorban keresendő. A korábbi energiaár-válság idején a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolt energiatárolás volt a növekedés fő mozgatórugója, de az áramárak csökkenésével és a válságkezelő ösztönzők kifutásával a lakossági telepítések is visszaestek. Ennek ellenére az elmúlt három évben több mint 3 millió háztartási akkumulátor csatlakozott az európai hálózatokhoz, amelyek nemcsak az energiaár-ingadozásokkal szembeni védelmet nyújtottak, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárultak. A kis háztartási akkuk iránti kereslet 11%-kal csökkent, de ezek továbbra is a piac legnépszerűbb termékei, az összkapacitás 50%-át teszik ki.
A jelentés öt kulcsfontosságú javaslatot fogalmaz meg az EU-s energiatárolás (BESS) előmozdítására:
- Uniós cselekvési terv: Az Európai Bizottságnak el kell fogadnia egy energiatárolási akciótervet a „Rugalmassági Csomag” részeként, a piacok összehangolására és a szabályozási akadályok felszámolására.
- Hálózati csatlakozás reformja: Egyszerűbb és igazságosabb hálózati csatlakozási szabályok, a hibrid rendszerek előnyben részesítésével.
- Piaci hozzáférés: A BESS rendszerek számára biztosítani kell az árampiacokhoz való teljes körű és tisztességes hozzáférést, több bevételi forrással és új garanciarendszerekkel.
- Kiegyenlítő piacok megnyitása: A kiegyenlítő piacokat versenyképesebbé és transzparensebbé kell tenni, egységes műszaki szabványokkal.
- Okosmérés és adatkommunikáció: Fejleszteni kell a valós idejű energiagazdálkodást lehetővé tevő mérési és adatátviteli rendszereket a zökkenőmentes BESS integráció érdekében.
Az EU egységes belső piaca kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez, különösen az energiaszektorban, ahol a BESS rendszerek segítik a hálózat optimalizálását, a fosszilis energia visszaszorítását és a megújulók integrációját. Jelenleg azonban a tagállamonként eltérő szabályozás akadályozza a hatékonyságot, növeli a költségeket és gátolja a BESS skálázhatóságát.
Fő akadályok és javasolt megoldások:
- Hálózati kódok harmonizálása: Az eltérő nemzeti szabályozások megnehezítik a BESS-csatlakozást.
- Engedélyezési és csatlakozási folyamatok egységesítése: Az adminisztratív terhek csökkenthetők egy EU-szintű, egységes engedélyezési és csatlakozási keretrendszerrel.
- Tűzvédelmi szabályok szabványosítása: Az eltérő tűzvédelmi előírások növelik a gyártási költségeket. Az EU-s akkumulátor-rendelet révén egységes szabályozás bevezetése szükséges.
- Adatkommunikáció és interoperabilitás: A nem egységes adatprotokollok széttagolják a piacot. Egységes európai API-k és protokollok segítenék a hatékony együttműködést a hálózati szereplők között.
Az akadályok leküzdése elősegítené mind a nagy léptékű („front-of-the-meter”), mind az ipari/háztartási („behind-the-meter”) energiatárolás terjedését, növelve a beruházásokat, csökkentve a költségeket, és lehetővé téve a hatékony határokon átnyúló energia-kereskedelmet.
Az energiatároló telepítéseket ösztönzi, hogy egyre alacsonyabbak a bekerülési árak. Az utóbbi 2 évben kevesebb, mint felére esett az energiatárolók fajlagos költsége. Mindeközben a gyártási hatékonyság és a volumen is növekedett.
A meglévő technológia fejlődése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az újfajta tárolási technológiák is, amely a lítium alapú tárolás problémáit igyekeznek enyhíteni.
Lítiummentes, feltörekvő akkumulátortechnológiák
A lítium-alapú technológiák korlátai – például nyersanyag-ellátási problémák, költségek és fenntarthatósági szempontok – miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív akkumulátorok. Az EU kutatás-fejlesztési programjai több irányban is keresik a megoldásokat:
- Nátrium-ion akkumulátorok (SIBs) gyorsan közelednek a piaci bevezetéshez. Olcsóbb, könnyebben hozzáférhető anyagokból készülnek, biztonságosak, hosszú élettartamúak, és a meglévő lítium-ion gyártási infrastruktúrával is kompatibilisek, így gyorsan skálázhatók.
- Fém-kén és áramlásos akkumulátorok (pl. nátrium-kén és vanádium redox) nagy energiatárolási időtartamot kínálnak, különösen hasznosak álló tárolásra, de a magas költségek, hőmérséklet-kezelési és hatékonysági kérdések miatt további fejlesztésre szorulnak.
- Fém-levegő és vizes (aqueous) akkumulátorok olcsó, biztonságos és fenntartható alternatívát jelenthetnek. Bár ígéretesek nagy energiasűrűség vagy nem gyúlékony elektrolitjaik miatt, egyelőre még technológiai kihívások – például alacsony ciklusszám vagy elektróda instabilitás – hátráltatják a kereskedelmi alkalmazásukat.
Mire használható egy tároló? – Bevételi lehetőségek és energiatárolási célok Európában
Az akkumulátoros energiatárolás (BESS) terjedését jelentősen befolyásolja a szabályozási környezet: a megfelelő piaci mechanizmusok, támogatások és célkitűzések kulcsfontosságúak a technológia pénzügyi és műszaki beillesztéséhez.
Az energiaátmenet előrehaladtával az árampiacokat úgy kell átalakítani, hogy azok képesek legyenek kezelni a megújulókon alapuló, rugalmasabb energiarendszert. A BESS rendszerek természetüknél fogva rugalmasak, és számos fontos hálózati szolgáltatást tudnak nyújtani, például:
- frekvenciaszabályozás
- csúcsterhelés csökkentése (peak shaving)
- feszültségtámogatás
- pörgetett tartalék (spinning reserve)
- hálózatkiegyenlítés és stabilitás
- „black start” képesség
- hálózatbővítések elkerülése
Ezeket a szolgáltatásokat megfelelő piaci díjazásban kell részesíteni, például:
- kapacitáspiacon keresztül (csúcsterhelés biztosítása érdekében)
- kiegyenlítő és frekvenciaválasz-piacokon (pl. mFRR, tartalékpiacok)
- gyors frekvenciaválasz szolgáltatásokkal (pl. FCR)
- kiegészítő piacokon (pl. black start, tehetetlenség, torlódáskezelés)
A bevételi források diverzifikálása és piacok megnyitása elengedhetetlen ahhoz, hogy a BESS rendszerek pénzügyileg életképesek legyenek, és hosszú távon stabil, rugalmas energiarendszert támogassanak Európában.
Összességében elmondható, hogy az európai tárolási piac nagy növekedés előtt áll. A karbonsemlegességi célok eléréséhez elengedhetetlen a megtermelt megújuló energia tárolása, a termelési ingadozások kiegyenlítése, ezzel a hálózati stabilitás növelése, valamint az árak volatilitásának csökkentése.
Az összefoglaló a SolarPower Europe: European Market Outlook for Battery Storage 2025-2029 tanulmánya alapján készült.
Az alábbi videón itt egy jó példa ipari energiatároló telepítésére. Az akkumulátor-rendszert a PV Napenergia telepítette, tároló kapacitása 200 kWh.
A tudás az informáltság, a klímasemlegességi és gazdasági célok teljesülésének reményében jelentkezünk a jövőben rendszeres üzenetekkel!
A PV Academy, a PV Napenergia tudásmegosztó-edukációs programja.
Közzétéve: 2025.06.12.
