Elsősorban ipari napelemes rendszereket telepítünk Magyarország területén, olyan vállalatoknak és cégeknek, akik számára kiemelten fontos, hogy a gazdálkodásukban az energiaköltségeik hosszú távon kiszámíthatóak legyenek.
Ehhez keresünk a már meglévő csapatunkba műszaki előkészítőt (gyengeáram/erősáram/napelem/energiatároló), aki szakmai tudásával, munkaszeretetével hozzájárul projektjeink sikereinek megvalósulásához!
Nézd meg mire lesz szükséged és mit nyújtunk, ha felkeltette az érdeklődésed ez a pár gondolat
Feladatok, melyek várnak rád:
Amit a munkádért cserébe kínálunk:
Téged keresünk, amennyiben igazak Rád az alábbi állítások:
Munkavégzés helye:
Amennyiben szeretnél a PV Napenergia fiatalos, fejlődő vállalat csapatához csatlakozni, küldd el magyar nyelvű szakmai fényképes önéletrajzodat a pozíció megjelölésével a hr@pvnapenergia.hu e-mail címre vagy jelentkezz az alábbi űrlapon keresztül.
Jelentkezési határidő:
2025. december 30.
Az energiatárolás fejlődéséről gyakran az akkumulátorok kapacitása, az energiasűrűség vagy a töltési sebesség jut eszünkbe. A szakmában azonban egyre inkább egy másik kifejezés kerül előtérbe: Grid-Forming.
Nem véletlenül. Ahogy világszerte nő a napelemes és szélerőműves termelés aránya, a villamosenergia-rendszerek előtt egy új kihívás áll: hogyan lehet biztosítani ugyanazt a hálózati stabilitást, amelyet korábban a hagyományos erőművek természetes módon nyújtottak?
Évtizedeken keresztül a villamosenergia-rendszerek gerincét a nagy forgógépes erőművek alkották. Ezek nemcsak villamos energiát termeltek, hanem forgó tömegük révén automatikusan hozzájárultak a hálózat frekvenciájának és feszültségének stabilitásához is.
A megújuló energiaforrások azonban teljesen más elven működnek.
A napelemes rendszerek és a szélerőművek invertereken keresztül csatlakoznak a hálózathoz, amelyek alapvetően követik a meglévő hálózat állapotát. Ahogy nő a megújulók aránya, egyre kevesebb természetes hálózati tehetetlenség áll rendelkezésre, ami új műszaki megoldásokat tesz szükségessé.
A hagyományos invertereket gyakran Grid-Following invertereknek nevezik. Ezek figyelik a hálózat feszültségét és frekvenciáját, majd ehhez igazítják működésüket.
A Grid-Forming inverter ezzel szemben képes saját maga létrehozni és fenntartani a stabil feszültséget és frekvenciát. Más szóval: nemcsak alkalmazkodik a hálózathoz, hanem aktívan részt vesz annak stabilizálásában.
Ez különösen fontos olyan rendszerekben, ahol a villamosenergia-termelés jelentős része már inverteres technológián alapul.
Az akkumulátoros energiatárolók (BESS) ma már jóval többre képesek, mint a megtermelt energia eltárolása.
Megfelelő vezérléssel képesek lehetnek:
Ez azt jelenti, hogy az energiatárolók fokozatosan a villamosenergia-rendszer aktív szereplőivé válnak.
A Grid-Forming már nem laboratóriumi fejlesztés.
Az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kínában már több nagyméretű Grid-Forming energiatároló projekt működik, miközben Európában is felgyorsult a szabályozási környezet kialakítása.
Németország átviteli rendszerirányítói már elindították azokat a szolgáltatási piacokat, ahol a megfelelő képességekkel rendelkező energiatárolók hálózatstabilizáló feladatokat láthatnak el. Emellett az ENTSO-E is dolgozik az egységes európai műszaki követelményrendszeren.
Mindez jól mutatja, hogy a Grid-Forming a következő évek egyik meghatározó fejlesztési iránya lesz.
A vezető energiatároló-gyártók fejlesztéseinek fókusza is egyre inkább erre a területre helyeződik.
Jó példa erre a Huawei, amely az idei Intersolar Europe kiállításon mutatta be új LUTERRA Smart String Grid-Forming ESS Platformját.
A vállalat szerint az új platform fejlesztésének középpontjában már nem kizárólag az energiasűrűség vagy a kapacitás növelése állt, hanem az, hogy az energiatároló rendszerek nagyobb szerepet vállaljanak a villamosenergia-hálózat stabil működésének támogatásában.
A LUTERRA több olyan műszaki megoldást alkalmaz, amelyek ezt a célt szolgálják, többek között:
A Huawei mellett más gyártók is jelentős fejlesztéseket folytatnak ezen a területen, ami jól mutatja, hogy a Grid-Forming mára az energiatárolási piac egyik legfontosabb innovációs irányává vált.
Magyarországon is folyamatosan nő a napelemes termelőkapacitás, miközben egyre több ipari energiatároló projekt készül vagy valósul meg.
A következő években várhatóan nemcsak az energiatárolók beépített kapacitása lesz fontos, hanem az is, hogy ezek milyen hálózati szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A rugalmassági piacok fejlődésével és a villamosenergia-rendszer változó igényeivel a Grid-Forming képesség egyre nagyobb szerepet kaphat a jövő beruházásaiban.
Az energiatárolás fejlődésének következő állomása már nem kizárólag a nagyobb akkumulátorokról vagy a gyorsabb töltésről szól.
A hangsúly egyre inkább azon van, hogy az energiatárolók hogyan tudják aktívan támogatni a villamosenergia-rendszer működését.
A Grid-Forming technológia ezt a szemléletváltást képviseli. Bár jelenleg még elsősorban a legnagyobb energiatároló projektekben jelenik meg, a szabályozási környezet és a technológiai fejlődés alapján várható, hogy a következő években egyre szélesebb körben válik az iparág meghatározó megoldásává.
Forrás: Huawei Digital Power – The technology breakthroughs behind Huawei’s next-generation Smart-String Grid-Forming ESS Platform (2026. július 14.)
A kínai Sungrow és a német TÜV Rheinland bemutatta a világ első olyan vállalati szabványait, amelyek számszerűsíthető módszert kínálnak a napelemes inverterek hosszú távú megbízhatóságának értékelésére.
A kezdeményezés célja, hogy a hagyományos laboratóriumi minősítési vizsgálatok és a valós üzemi körülmények között tapasztalható terhelések közötti különbséget csökkentse. Ez különösen fontos a nagyméretű naperőművek esetében, ahol az inverterek megbízható működése közvetlenül befolyásolja a termelést és az üzemeltetési költségeket.
A Sungrow szerint a jelenleg alkalmazott megbízhatósági vizsgálatok olyan időszakban születtek, amikor a napelemes rendszerek üzemi körülményei jóval egyszerűbbek voltak.
A mai erőművek azonban:
Ezért a laboratóriumi tesztek önmagukban már nem mindig tükrözik pontosan a valós működési környezetet.
Az új rendszer két egymást kiegészítő szabványból áll.
Ez a szabvány az IGBT (Insulated-Gate Bipolar Transistor) teljesítményfélvezető modulokra koncentrál.
A vizsgálatok többek között értékelik:
Ez a szabvány már az egész inverterrendszer megbízhatóságát vizsgálja.
Célja, hogy olyan mérési és értékelési módszert biztosítson, amely az alkatrészek állapotát összekapcsolja a teljes berendezés várható élettartamával.
Az új szabványok több korszerű vizsgálati módszert alkalmaznak, többek között:
Ezek segítségével előre jelezhető, hogyan viselkedik egy inverter hosszú éveken keresztül valós üzemi környezetben.
A Sungrow közlése szerint az SG510HX string inverter és a benne alkalmazott IGBT-modulok az elsők között kapták meg a tanúsítást az új szabványok alapján.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártó szerint a módszertan már a gyakorlatban is alkalmazható.
A Sungrow és a TÜV Rheinland együttműködése nem új keletű.
Az év elején közösen publikáltak egy szakmai tanulmányt az ipari akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) biztonságáról. A dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy a gigawattórás kapacitású energiatárolók esetében a biztonsági vizsgálatoknak már nem elegendő kizárólag az akkumulátorcellákra koncentrálniuk, hanem a teljes rendszer életciklusát – a tervezéstől az üzemeltetésen át a karbantartásig – figyelembe kell venniük.
A napelemes erőművek méretének növekedésével egyre nagyobb hangsúly kerül a berendezések hosszú távú megbízhatóságára. Az új vizsgálati szabványok célja, hogy objektív, számszerűsíthető módszert biztosítsanak az inverterek várható élettartamának értékelésére, ami a beruházók, az üzemeltetők és a gyártók számára egyaránt fontos szempont lehet a jövőbeni projektek tervezése során.
Forrás: pv magazine (Emiliano Bellini, 2026. július 14.)
Az organikus napelemeket évek óta a fotovoltaikus iparág egyik legígéretesebb jövőbeli technológiájaként tartják számon. Bár hatásfokuk jelenleg még elmarad a hagyományos kristályos szilícium napelemekétől, olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek új alkalmazási területeket nyithatnak meg az energiatermelésben.
A Hongkongi Városi Egyetem (CityUHK) kutatói most új mérföldkőről számoltak be: egy fejlesztésüknek köszönhetően 20,5%-os hitelesített energiaátalakítási hatásfokot értek el organikus napelemmel, miközben laboratóriumi körülmények között már 21% feletti hatásfokot is mértek.
A ma telepített napelemes rendszerek döntő többsége kristályos szilíciumcellákból készül. Az organikus napelemek ezzel szemben szénalapú félvezető anyagokat használnak a napfény elektromos energiává alakítására.
Ez számos előnyt kínál:
Éppen ezért az organikus napelemeket elsősorban olyan alkalmazásokhoz fejlesztik, ahol a hagyományos üveg-modulok nem használhatók, például:
Jelenleg azonban tartósságuk és hatásfokuk még elmarad a szilícium alapú technológiákétól, ezért világszerte intenzív kutatások folynak ezek javítására.
Az organikus napelemek működése során a beérkező fény hatására úgynevezett excitonok keletkeznek. Ezekből kell szabad elektronokat létrehozni ahhoz, hogy elektromos áram termelődjön.
A folyamat egyik legnagyobb veszteségforrását a spin-triplet excitonok jelentik. Ezek hosszú ideig csapdába esnek a szerkezetben, így energiájuk többnyire hővé alakul, ahelyett hogy villamos energiává hasznosulna.
A kutatócsoport olyan eljárást dolgozott ki, amely a korábban elvesző triplet excitonokat ismét szabad elektronokká és lyukakká alakítja.
Ennek köszönhetően:
A fejlesztéshez egy FTh-4F nevű, nem fullerén alapú elektronakceptort alkalmaztak, amely kiváló infravörös fényelnyeléssel és alacsony energiaveszteséggel rendelkezik.
A kutatók szerint a módszerrel 20,5%-os hitelesített hatásfokot értek el, a további laboratóriumi fejlesztések során pedig már 21% feletti energiaátalakítási hatásfokot is sikerült elérni.
A fejlesztés során az elektronakceptor szerkezetét is optimalizálták, amellyel tovább csökkentették az energiaveszteséget és még hatékonyabbá tették a töltéshordozók képződését.
A kutatás még nem jelenti azt, hogy néhány éven belül az organikus napelemek leváltják a szilícium modulokat. A kristályos technológia továbbra is magasabb hatásfokkal és lényegesen hosszabb élettartammal rendelkezik.
Az eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy az organikus fotovoltaika egyik legfontosabb korlátját sikerült csökkenteni. Ez közelebb viheti a technológiát azokhoz az alkalmazásokhoz, ahol a kis tömeg, a rugalmasság vagy az áttetszőség fontosabb szempont, mint a maximális teljesítmény.
Az organikus napelemek fejlesztése újabb jelentős állomásához érkezett. A CityUHK kutatói egy új eljárással képesek voltak visszanyerni a korábban elvesző energiát, amellyel 20,5%-os hitelesített, illetve 21% feletti laboratóriumi hatásfokot értek el.
Bár a technológia még kutatási fázisban van, az eredmények jól mutatják, hogy az organikus fotovoltaika fejlődése tovább gyorsul, és hosszabb távon új alkalmazási területeket nyithat a napenergia hasznosításában.
A sanghaji SNEC 2026 kiállítás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az energiatárolás végleg önálló iparággá vált. Míg néhány évvel ezelőtt az akkumulátoros rendszerek elsősorban a napelemes beruházások kiegészítő elemeiként jelentek meg, addig ma már a villamosenergia-rendszer egyik alapvető infrastruktúrájának tekintik őket.
A kiállításon a figyelem középpontjában nem a napelemmodulok álltak, hanem az energiatároló rendszerek, az inverterek, a PCS-ek, az energiamenedzsment platformok és a komplett hálózati megoldások. A gyártók kommunikációjában is jól látszott a változás: a hangsúly már nem az akkumulátorok kapacitásán, hanem a rendszerintegráción, a hálózati stabilitáson, a tárolási időtartamon és az intelligens vezérlésen van.
Az egyik legerősebb trend a hosszú időtartamú energiatároló rendszerek (LDES) térnyerése volt. Az iparág egyre inkább felismeri, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-rendszerek számára nem elegendő néhány órányi energiatárolás.
A gyártók sorra mutatták be a 6–8 órás működésre optimalizált rendszereiket. Ezek a megoldások már nem egyszerűen több akkumulátort tartalmaznak, hanem teljes egészében hosszú kisütési ciklusokra tervezett rendszerek. Más cellakémiát, eltérő hőmenedzsmentet, fejlettebb akkumulátorkezelést és új gazdasági modellt igényelnek.
A hosszú időtartamú energiatárolás különösen fontos szerepet kaphat:
Bár a lítium-vasfoszfát (LFP) technológia továbbra is uralja az energiatárolási piacot, a nátriumion-akkumulátorok fejlődése egyre látványosabb.
A gyártók szerint a nátriumion nem az LFP helyére érkezik, hanem annak alternatívája lehet bizonyos alkalmazásokban. Előnye, hogy az alapanyagok könnyebben hozzáférhetők, kevésbé kitettek a nyersanyagpiaci ármozgásoknak, és kedvező biztonsági tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az iparág egyre inkább egy kettős technológiai modell felé halad, ahol a lítium-alapú rendszerek maradnak a fő megoldások, miközben a nátriumion fokozatosan megjelenik speciális felhasználási területeken.
A SNEC egyik legtöbbet emlegetett fogalma a grid-forming technológia volt.
A villamosenergia-rendszerek működése egyre nagyobb kihívás elé kerül, ahogy nő a napelemes és szélerőművi termelés aránya. A hagyományos inverterek a hálózat jeléhez igazodnak, azonban a jövő rendszereinek már képesnek kell lenniük aktívan támogatni a hálózat működését.
A grid-forming rendszerek olyan funkciókat biztosítanak, mint:
A szakértők szerint néhány éven belül ezek a képességek már nem prémium funkciónak, hanem alapkövetelménynek számítanak majd a közüzemi méretű energiatároló rendszerek esetében.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése az energiatárolási iparág számára is új lehetőségeket teremt.
Az AI adatközpontok hatalmas energiaigénnyel rendelkeznek, miközben rendkívül érzékenyek az áramellátás minőségére és folyamatosságára. Emiatt az energiatárolás kulcsszereplővé válik az ilyen létesítmények energiaellátásában.
A jövő adatközpontjaiban várhatóan egyetlen integrált energiarendszer kapcsolja össze:
Ez a szegmens nemcsak hatalmas növekedési potenciált jelent az energiatárolási ipar számára, hanem magasabb műszaki követelményeket is támaszt a gyártókkal szemben.
A kiállítás egyik legfontosabb üzleti trendje a vertikális integráció további erősödése volt.
A piac egyre kevésbé igényel különálló komponenseket. Ehelyett komplett megoldásokat keres, amelyek tartalmazzák:
Ez a folyamat várhatóan tovább gyorsítja a piaci koncentrációt, és előnybe hozza azokat a vállalatokat, amelyek a teljes értékláncot képesek lefedni.
A SNEC 2026 világosan megmutatta, hogy az energiatárolási szektor új korszakba lépett. A verseny egyre kevésbé az akkumulátorcellák teljesítményéről szól, és egyre inkább a teljes rendszerek képességeiről.
A jövő energiatároló projektjeit már nem pusztán a kapacitás vagy a költség határozza meg, hanem az, hogy mennyire képesek támogatni a hálózat működését, integrálni a megújuló energiát, kiszolgálni az új fogyasztói igényeket és intelligensen reagálni a villamosenergia-rendszer változásaira.
Az üzenet egyértelmű: a megújuló energia jövőjét már nem a napelemek, hanem a napelemek és az energiatárolás együttese határozza meg.
Forrás: pv-magazine.com
kép: pv magazine
Az elmúlt években a napelemes iparág egyik legfontosabb hívószava az ár lett. Modulárak estek, inverterek között egyre élesebb lett a verseny, az energiatárolók pedig szintén jelentős árcsökkenésen mentek keresztül. A beruházók örültek, a piac pörgött, a kivitelezők pedig sokszor ugyanazzal a kérdéssel találkoztak:
„Melyik a legolcsóbb megoldás?”
De vajon ez a jó kérdés?
Egy friss, a PV Tech oldalán megjelent szakmai interjú szerint a napelemes iparág kezd ráébredni arra, hogy a kizárólag ár alapján meghozott döntések hosszú távon komoly kockázatokat hordozhatnak.
Todd Heffner iparági szakértő szerint a piac túlságosan beleszeretett az alacsony árakba, miközben egyre kevesebb figyelem jut arra, hogy valójában mit kap a beruházó a pénzéért.
Egy napelemes beruházás nem néhány hónapra szól. Egy jól megtervezett rendszer 20–30 évig termel energiát, miközben az energiatárolók, inverterek és egyéb rendszerelemek megbízható működése alapvetően befolyásolja a projekt gazdaságosságát.
Mégis gyakran előfordul, hogy a döntés kizárólag az induló beruházási költség alapján születik meg.
Az úgynevezett LCOE (Levelized Cost of Energy) vagyis az energiatermelés teljes életciklusra vetített költsége sokkal pontosabb képet ad egy beruházás valódi értékéről, mint az egyszeri beszerzési ár.
Egy olcsóbb komponens elsőre kedvező választásnak tűnhet, azonban a későbbiekben többletköltségeket okozhat például:
Az a rendszer, amely néhány százalékkal drágább, de stabil gyártói háttérrel és megfelelő támogatással rendelkezik, hosszú távon gyakran gazdaságosabb megoldásnak bizonyul.
Az elmúlt időszak árháborúja komoly nyomás alá helyezte a gyártókat. A folyamatos árcsökkentések következtében sok vállalat marzsai minimálisra zsugorodtak, miközben több szereplő pénzügyi nehézségekkel küzd.
Ez új szempontot hoz a beruházói döntésekbe.
Hiába szerepel egy adatlapban 20–25 éves garancia, ha néhány év múlva már nincs jelen a piacon az a vállalat, amely ezt biztosítani tudná.
Éppen ezért egyre fontosabb kérdéssé válik:
A szakértők szerint a következő évek egyik meghatározó trendje az lesz, hogy a napelemes rendszerek és az energiatárolók egyre inkább együtt kerülnek telepítésre.
Ennek több előnye is van:
Az energiatárolás ma már nem csupán kiegészítő elem, hanem egyre inkább a jól működő energetikai rendszerek szerves része.
A hazai piacon szintén megfigyelhető, hogy az ajánlatkérések során elsőként gyakran az ár kerül előtérbe.
Pedig egy vállalati vagy lakossági beruházás esetében legalább ennyire fontos szempont lehet:
A napelemes beruházások célja nem pusztán az, hogy ma olcsóbbak legyenek, hanem az, hogy évtizedeken keresztül kiszámíthatóan és biztonságosan termeljenek energiát.
A napelemes iparág egy fontos szemléletváltás küszöbén áll. A fókusz fokozatosan eltolódhat az induló beruházási költségekről a teljes életciklus alatt megtermelt érték irányába.
A kérdés tehát nem az, hogy melyik rendszer kerül ma a legkevesebbe.
Sokkal inkább az, hogy melyik rendszer szolgálja ki megbízhatóan az igényeket a következő 20–30 évben is.
Mert a legolcsóbb rendszer valóban csak addig olcsó, amíg először nincs szükség a garanciára.
Forrás: A cikk a PV Tech „Everyone’s too enamoured with low price to the detriment of what they’re going to get for that” című interjúja alapján készült, kiegészítve iparági tapasztalatokkal és a hazai piac sajátosságaival.
A sanghaji SNEC 2026 kiállításon a BloombergNEF (BNEF) vezető napelemes elemzője, Jenny Chase megerősítette azt az előrejelzést, amely az elmúlt hónapok egyik legtöbbet idézett piaci prognózisává vált: 2026 lehet az első olyan év az elmúlt húsz évben, amikor a világon kevesebb új napelemes kapacitást telepítenek, mint az előző évben.
Első hallásra ez riasztónak tűnhet. A valóság azonban sokkal inkább egy érettebb piac természetes átalakulását mutatja, mintsem a napenergia hanyatlását.
A legfontosabb tényező Kína. A világ legnagyobb napelemes piacán a telepítések növekedése jelentősen mérséklődött az előző évhez képest, ami önmagában képes befolyásolni a globális statisztikákat.
Emellett egyre több ország szembesül a napenergia gyors térnyerésének egyik kevésbé ismert következményével: a negatív villamosenergia-árakkal.
A nagy mennyiségű nappali termelés időszakosan túlkínálatot okoz a hálózatokon. Ilyenkor az áram ára akár nullára, sőt negatív tartományba is csökkenhet.
Spanyolországban például 2025-ben már 800 olyan órát regisztráltak, amikor az áram ára nulla vagy negatív volt. 2026 első negyedévében pedig már 397 negatív áras órát mértek, ami azt mutatja, hogy a jelenség egyre gyakoribb Európában is.
A szakértők szerint a napenergia további növekedésének kulcsa már nem kizárólag az új napelemek telepítésében rejlik.
Az energiatárolás válhat az iparág következő meghatározó növekedési motorjává.
A BloombergNEF becslése szerint 2025-ben világszerte rekordmennyiségű, 112 GW teljesítményű és 307 GWh kapacitású energiatároló-rendszert telepítettek. 2026-ban további 41%-os növekedés várható, amely már 158 GW új teljesítményt és 459 GWh tárolókapacitást jelenthet.
Az energiatárolók egyik legfontosabb előnye, hogy képesek eltolni a nappal megtermelt energia felhasználását az esti fogyasztási csúcsokra. Ez nemcsak a hálózat stabilitását javítja, hanem segít mérsékelni a negatív árak kialakulását is.
A kihívás azonban továbbra is jelentős.
A 2026-ra várható 459 GWh új akkumulátorkapacitás mindössze körülbelül 43 percnyi energiát tudna eltárolni abból a 640 GW új napelemes teljesítményből, amely ugyanebben az évben kerülhet üzembe.
Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok közvetve ugyan hatnak az energiaszektorra, de a napenergia piacát kevésbé befolyásolják, mint azt sokan gondolnák.
A geopolitikai események elsősorban az olaj- és földgázpiacokat mozgatják meg. Az olaj azonban a globális villamosenergia-termelésnek mindössze 2,6%-át adja.
A földgázárak ugyan rövid időre emelkedtek, de később visszatértek a korábbi árszintek közelébe.
A napelemes beruházások alakulását jelenleg sokkal inkább a saját piaci mechanizmusai – az árak, a hálózati korlátok és az energiatárolás fejlődése – határozzák meg.
Az elmúlt években sokan az adatközpontok energiaigényében látták a napenergia következő nagy lehetőségét.
A BNEF szerint az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2025 és 2035 között 501 TWh-ról 1 114 TWh-ra emelkedhet. Ez jelentős növekedés, ugyanakkor még így is csupán a globális villamosenergia-felhasználás 3,6%-át jelenti.
Az elektromos járművek ennél is nagyobb keresletet generálhatnak. Európában 2026 áprilisában 24%-kal nőtt az elektromos autók iránti kereslet az előző év azonos időszakához képest.
Mindez azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a korábbi évek rendkívül gyors napelemes növekedését.
A rövid távú lassulás ellenére a BloombergNEF továbbra is rendkívül optimista a napenergia jövőjét illetően.
A szervezet szerint a világ jelenlegi, nagyjából 3 TW összesített beépített napelemes kapacitása 2050-re akár 30,8 TW-ra is növekedhet a nettó zéró kibocsátási forgatókönyv szerint.
Ez közel 900%-os bővülést jelentene.
A következő évek tehát várhatóan nem a korlátlan növekedésről, hanem az alkalmazkodásról szólnak majd. Az energiatárolás, a hálózatfejlesztések és a fogyasztási oldali rugalmasság egyre fontosabb szerepet kapnak.
A napenergia története korántsem ért véget. Inkább egy új fejezet kezdődik, ahol már nem az lesz a kérdés, hogy épülnek-e új naperőművek, hanem az, hogyan tudjuk a megtermelt energiát a lehető leghatékonyabban hasznosítani.