Műszaki ellenőr
Csatlakozz Csapatunkhoz műszaki ellenőrként!
Légy részese egy hazai sikertörténetnek és a megújuló energia forradalmának! Napelemes rendszereket 12 éve tervezünk és telepítünk. Elsősorban ipari rendszereket cégek számára. Ügyfeleink között több hazai és meghatározó multinacionális cég található.
Csapatunkba várunk, ha egy kiszámítható, transzparens munkahelyet és egy befogadó fiatalos közösséget keresel!
- Folyamatban lévő projektek műszaki ellenőrzése, minőségbiztosítás;
- Napelemes rendszerek, energiatárolók és belső villamos szerelések megfelelőségének ellenőrzése a tervekkel és előírásokkal összhangban;
- Projektvezetőkkel való szoros együttműködés, az ő munkájuk támogatása;
- Műszaki dokumentációk, kapcsolási rajzok, beüzemelési jegyzőkönyvek ellenőrzése;
- Helyszíni ellenőrzések, hibák azonosítása, javítások koordinálása;
- Kapcsolattartás alvállalkozókkal, beszállítókkal és ügyfelekkel;
- Részvétel műszaki átadásokon, ellenőrzési jegyzőkönyvek készítése.
Elvárások:
-
Több éves tapasztalat napelemes rendszerek kivitelezésében és ellenőrzésében;
-
Gyengeáramú és erősáramú rendszerek területén szerzett ismeret;
-
Műszaki ellenőri szemlélet;
-
Előny, ha van műszaki ellenőri jogosultságod;
-
PM (projektmenedzsment) irányú nyitottság, fejlődési szándék;
-
Belső szerelési és energiatároló beüzemelési tapasztalat előny;
-
Jó problémamegoldó és dokumentációs készség.
Amit kínálunk:
- Feladattal, végzettséggel és tapasztalattal arányos bérezés
- Teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszony
- Hosszú távú munkalehetőség egy 12 éve az energetikai szegmensben fejlődő cégnél
- Színvonalas informatikai eszközök használata
- Bejárás támogatás
- Tapasztalt jó szellemiségű kompetens csapat
Munkavégzés helye:
- Budapest, vagy Miskolc, illetve szükség esetén utazási hajlandóság az országos kivitelezési helyszínekre
Amennyiben szeretnél a PV Napenergia fiatalos, fejlődő vállalat csapatához csatlakozni, küldd el magyar nyelvű szakmai fényképes önéletrajzodat a pozíció megjelölésével a hr@pvnapenergia.hu e-mail címre vagy jelentkezz az alábbi űrlapon keresztül.
Jelentkezési határidő:
Jelentkezés
További híreink
Blackout: a legrosszabb forgatókönyv – és amit tehetünk, hogy elkerüljük
Az elmúlt napok magyarországi eseményei ismét megmutatták, mennyire érzékeny a villamosenergia-rendszer termelés és fogyasztás folyamatos egyensúlyára. Amikor ez az egyensúly veszélybe kerül, az egyik leghatékonyabb rövid távú eszköz a fogyasztás mérséklése.
Ez működik – ezt a gyakorlatban is láthattuk.
De van egy komoly gazdasági ára. Egy ipari vállalat számára a fogyasztás csökkentése sok esetben egyet jelent a termelés visszafogásával. A kieső üzemóra, az el nem készült termék vagy az átütemezett technológiai folyamat pedig már rövid távon is veszteséget okozhat.
A kérdés ezért nem pusztán az, hogyan kerülhető el a villamosenergia-rendszer legrosszabb forgatókönyve, a blackout, hanem az is: hogyan tehető mindez úgy, hogy közben ne kelljen visszafogni a gazdaság teljesítményét?
Mi az a blackout, és hogyan jut el odáig egy villamosenergia-rendszer?
A blackout nem egyszerű áramszünet. Egy súlyos rendszerüzemzavar végpontja, amelynek során egy nagyobb régió vagy szélsőséges esetben akár egy ország jelentős része is feszültség nélkül maradhat.
Fontos azonban, hogy ez nem egyik pillanatról a másikra történik. A blackoutot egy olyan folyamat előzi meg, amelynek során a rendszerirányítás és az automatikus védelmek több lépcsőben próbálják helyreállítani az egyensúlyt.
1. Felborul a termelés és a fogyasztás egyensúlya
A villamosenergia-rendszerben minden pillanatban közel ugyanannyi energiát kell megtermelni, mint amennyit a fogyasztók felhasználnak.
Probléma akkor keletkezik, ha például jelentős termelőkapacitás esik ki, csökken az import lehetősége, miközben magas marad vagy tovább emelkedik a fogyasztás.
2. Eltérés következik be az 50 Hz-es hálózati frekvenciától
Ha a termelés már nem képes követni a fogyasztást, a hálózati frekvencia csökkenni kezd.
Ekkor a rendszer automatikusan beavatkozik: tartalékokat aktivál, szabályozható termelőket mozgósít, illetve ahol rendelkezésre állnak, energiatárolók is rendkívül gyorsan képesek teljesítményt biztosítani.
3. Megkezdődhet a fogyasztás korlátozása
Ha a termelési oldal beavatkozásai nem elegendők, a következő lehetőség a fogyasztási oldal csökkentése.
Ennek egyik legenyhébb formája az önkéntes fogyasztáscsökkentés. Súlyosabb helyzetben azonban már egyes fogyasztói csoportok vagy hálózatrészek automatikus leválasztása is szükségessé válhat.
Ennek célja éppen a blackout megelőzése: inkább korlátozni a rendszer egy részét, mint elveszíteni az egészet.
4. Ha mindez kevés, megindulhat a láncreakció
Amennyiben az egyensúlyt továbbra sem sikerül helyreállítani, további erőművek és hálózatrészek válhatnak le.
A folyamat szélsőséges esetben láncreakcióvá válhat, amelynek végén nagy területek maradhatnak villamos energia nélkül.
Ez a blackout.
5. A rendszer újraindítása sem egy kapcsoló megnyomását jelenti
Egy kiterjedt blackout után a villamosenergia-rendszert nem lehet egyszerre visszakapcsolni.
A hálózatot fokozatosan kell újra felépíteni, az erre alkalmas forrásoktól indulva, majd egymás után visszakapcsolni a hálózatrészeket, erőműveket és fogyasztókat.
Egy súlyos blackout ezért nem néhány perces kellemetlenség. Az áramellátás kiesése az ipartól a közlekedésen és telekommunikáción át egészen a vízellátásig és más kritikus infrastruktúrákig számos terület működésére hatással lehet.
A fogyasztáscsökkentés működik – de gazdasági ára van
Az elmúlt napokban Magyarországon éppen azt láthattuk, hogyan lehet a fogyasztási oldal bevonásával csökkenteni egy kritikus energetikai helyzet kockázatát.
A 17:00 és 22:00 közötti időszakban a fogyasztás mérséklése hozzájárult a rendszer terhelésének csökkentéséhez.
Energetikai szempontból ez hatékony eszköz.
Gazdasági szempontból azonban már más a helyzet.
Egy háztartás elhalaszthatja néhány órával bizonyos berendezések használatát. Egy ipari vállalatnál azonban az energiafelhasználás jelentős része közvetlenül a termeléshez kapcsolódik.
A fogyasztás visszafogása jelentheti a gépsorok teljesítményének csökkentését, technológiai folyamatok átütemezését vagy akár a termelés időszakos leállítását.
A meg nem termelt termék, a kieső üzemóra és a kihasználatlan kapacitás pedig közvetlen gazdasági veszteséget jelent.
Ha pedig ugyanez egyszerre sok vállalatnál történik, ami mikrogazdasági szinten egy-egy cég vesztesége, az makrogazdasági szinten már a gazdaság teljesítményében is megjelenhet.
Nem feltétlenül kevesebbet kell fogyasztani. Kevesebbet kell vételezni a hálózatból.
Itt válik különösen fontossá az ipari energiatárolás.
Egy megfelelően méretezett akkumulátoros energiatároló lehetővé teszi, hogy a vállalat az energiát korábban eltárolja – például saját napelemes termelésből vagy kedvezőbb villamosenergia-piaci időszakban –, majd a kritikus órákban felhasználja.
Így például a 17:00 és 22:00 közötti magas rendszerterhelés idején jelentősen csökkenthető a hálózati vételezés anélkül, hogy ugyanilyen mértékben csökkenteni kellene a vállalat tényleges energiafelhasználását.
A különbség alapvető.
A gyár tovább termelhet, miközben kisebb terhelést jelent a villamosenergia-rendszer számára.
Vagyis nem feltétlenül a gazdasági aktivitást kell visszafogni ahhoz, hogy a hálózati fogyasztás csökkenjen.
Ami egy vállalatnak előny, országos szinten rugalmassági tartalék
Egyetlen ipari energiatároló természetesen nem képes megoldani egy ország energiaellátási problémáit.
Sok száz vagy több ezer decentralizált energiatároló azonban már jelentős rugalmassági kapacitást képviselhet.
Az akkumulátorok képesek energiát felvenni azokban az időszakokban, amikor nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, majd kitárolni akkor, amikor a rendszer terhelése magas.
Ez különösen fontos egy olyan villamosenergia-rendszerben, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak az időjárásfüggő megújuló energiaforrások.
Az ipari energiatárolás ezért egyszerre értelmezhető vállalati és nemzetgazdasági szinten.
A vállalat számára nagyobb energetikai rugalmasságot és kiszámíthatóbb működést jelenthet. Országos szinten pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy kritikus időszakokban kisebb legyen a hálózat terhelése és kevesebb kényszerű fogyasztáskorlátozásra legyen szükség.
Az ellátásbiztonság önmagában is érv lenne. Ma azonban már van egy másik is.
Az ipari energiatárolás mellett nem kizárólag egy esetleges energiaválságra történő felkészülés szól.
A villamosenergia-piacon tapasztalható jelentős napon belüli árkülönbségek önmagukban is egyre érdekesebbé teszik az akkumulátoros rendszerek gazdasági alkalmazását.
Az energia kedvezőbb árú időszakban eltárolható, majd a magasabb árú órákban felhasználható. Ehhez társulhat a saját napelemes termelés jobb hasznosítása, a csúcsterhelések mérséklése, illetve megfelelő műszaki és piaci feltételek mellett az energiakereskedelmi és kiegyenlítőenergia-piaci lehetőségek kihasználása.
Vagyis az energiatároló nem egy olyan eszköz, amely éveken keresztül vár egy esetleges energiaválságra.
A mindennapi működés során is gazdasági értéket teremthet.
Két ok, amelyek egymást erősítik
Éppen ez emeli az ipari energiatárolást a jelenlegi energetikai környezet egyik különösen érdekes beruházási lehetőségévé.
Az egyik oldalon az ellátásbiztonság áll.
A vállalat csökkentheti függőségét a hálózat kritikus időszakaitól, növelheti energetikai rugalmasságát, és megfelelő rendszerkialakítás mellett egyes alkalmazásokban az üzembiztonságát is.
A másik oldalon ott van a gazdasági előny.
A villamosenergia-árak volatilitása, a saját energiatermelés optimalizálása és az energiapiaci lehetőségek olyan bevételt vagy megtakarítást teremthetnek, amelyek hozzájárulhatnak magának a beruházásnak a megtérüléséhez.
Ugyanaz az akkumulátor tehát, amely normál piaci körülmények között gazdasági értéket termel, egy kritikus energetikai helyzetben a vállalat ellenálló képességének egyik fontos eszközévé válhat.
A blackout a végpont. A felkészülésnek jóval előtte kell elkezdődnie.
A gazdaság és az energetikai rendszer valamiben nagyon hasonló: mindkettő érzékeny az egyensúly felborulására.
A fogyasztáscsökkentés rövid távon hatékony eszköz lehet egy kritikus energetikai helyzet kezelésére. Hosszú távú stratégiát azonban aligha lehet arra építeni, hogy amikor kevés az energia, egyszerűen kevesebbet termelünk.
A technológiai fejlődés ennél jobb lehetőséget kínál.
Az ipari energiatárolás lehetőséget teremt arra, hogy a hálózat kritikus időszakokban kisebb terhelést kapjon, miközben a gazdasági teljesítményt nem feltétlenül kell vele együtt visszafogni.
És miközben növeli az energetikai ellenálló képességet, a villamosenergia-piac jelenlegi árkülönbségei gazdaságilag is egyre indokoltabbá tehetik a beruházást.
Ezért az ipari energiatárolás mellett ma már két, egymást erősítő érv áll:
ellátásbiztonság és gazdasági racionalitás.
A blackout a legrosszabb forgatókönyv. A valódi cél azonban nem az, hogy akkor keressünk megoldást, amikor már bekövetkezett, hanem hogy elegendő rugalmasságot építsünk a vállalatokba és az energiarendszerbe ahhoz, hogy lehetőség szerint el se jussunk odáig.
Grid-Forming energiatárolás: a következő nagy lépés a villamosenergia-rendszerek fejlődésében
Az energiatárolás fejlődéséről gyakran az akkumulátorok kapacitása, az energiasűrűség vagy a töltési sebesség jut eszünkbe. A szakmában azonban egyre inkább egy másik kifejezés kerül előtérbe: Grid-Forming.
Nem véletlenül. Ahogy világszerte nő a napelemes és szélerőműves termelés aránya, a villamosenergia-rendszerek előtt egy új kihívás áll: hogyan lehet biztosítani ugyanazt a hálózati stabilitást, amelyet korábban a hagyományos erőművek természetes módon nyújtottak?
Mi változik a villamosenergia-hálózatban?
Évtizedeken keresztül a villamosenergia-rendszerek gerincét a nagy forgógépes erőművek alkották. Ezek nemcsak villamos energiát termeltek, hanem forgó tömegük révén automatikusan hozzájárultak a hálózat frekvenciájának és feszültségének stabilitásához is.
A megújuló energiaforrások azonban teljesen más elven működnek.
A napelemes rendszerek és a szélerőművek invertereken keresztül csatlakoznak a hálózathoz, amelyek alapvetően követik a meglévő hálózat állapotát. Ahogy nő a megújulók aránya, egyre kevesebb természetes hálózati tehetetlenség áll rendelkezésre, ami új műszaki megoldásokat tesz szükségessé.
Mit jelent a Grid-Forming?
A hagyományos invertereket gyakran Grid-Following invertereknek nevezik. Ezek figyelik a hálózat feszültségét és frekvenciáját, majd ehhez igazítják működésüket.
A Grid-Forming inverter ezzel szemben képes saját maga létrehozni és fenntartani a stabil feszültséget és frekvenciát. Más szóval: nemcsak alkalmazkodik a hálózathoz, hanem aktívan részt vesz annak stabilizálásában.
Ez különösen fontos olyan rendszerekben, ahol a villamosenergia-termelés jelentős része már inverteres technológián alapul.
Miért fontos ez az energiatárolás szempontjából?
Az akkumulátoros energiatárolók (BESS) ma már jóval többre képesek, mint a megtermelt energia eltárolása.
Megfelelő vezérléssel képesek lehetnek:
- a hálózati frekvencia támogatására,
- a feszültség stabilizálására,
- virtuális tehetetlenség biztosítására,
- zárlati teljesítmény támogatására,
- black start funkció ellátására,
- valamint a hálózatra történő csatlakozás és leválás kezelésére.
Ez azt jelenti, hogy az energiatárolók fokozatosan a villamosenergia-rendszer aktív szereplőivé válnak.
Már nem a jövő technológiája
A Grid-Forming már nem laboratóriumi fejlesztés.
Az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kínában már több nagyméretű Grid-Forming energiatároló projekt működik, miközben Európában is felgyorsult a szabályozási környezet kialakítása.
Németország átviteli rendszerirányítói már elindították azokat a szolgáltatási piacokat, ahol a megfelelő képességekkel rendelkező energiatárolók hálózatstabilizáló feladatokat láthatnak el. Emellett az ENTSO-E is dolgozik az egységes európai műszaki követelményrendszeren.
Mindez jól mutatja, hogy a Grid-Forming a következő évek egyik meghatározó fejlesztési iránya lesz.
Hogyan reagálnak a gyártók?
A vezető energiatároló-gyártók fejlesztéseinek fókusza is egyre inkább erre a területre helyeződik.
Jó példa erre a Huawei, amely az idei Intersolar Europe kiállításon mutatta be új LUTERRA Smart String Grid-Forming ESS Platformját.
A vállalat szerint az új platform fejlesztésének középpontjában már nem kizárólag az energiasűrűség vagy a kapacitás növelése állt, hanem az, hogy az energiatároló rendszerek nagyobb szerepet vállaljanak a villamosenergia-hálózat stabil működésének támogatásában.
A LUTERRA több olyan műszaki megoldást alkalmaz, amelyek ezt a célt szolgálják, többek között:
- 1000 V AC platform,
- szilícium-karbid (SiC) teljesítményelektronika,
- cellaszintű optimalizálás,
- intelligens folyadékhűtés,
- valamint fejlett Grid-Forming vezérlés.
A Huawei mellett más gyártók is jelentős fejlesztéseket folytatnak ezen a területen, ami jól mutatja, hogy a Grid-Forming mára az energiatárolási piac egyik legfontosabb innovációs irányává vált.
Mit jelenthet ez Magyarország számára?
Magyarországon is folyamatosan nő a napelemes termelőkapacitás, miközben egyre több ipari energiatároló projekt készül vagy valósul meg.
A következő években várhatóan nemcsak az energiatárolók beépített kapacitása lesz fontos, hanem az is, hogy ezek milyen hálózati szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A rugalmassági piacok fejlődésével és a villamosenergia-rendszer változó igényeivel a Grid-Forming képesség egyre nagyobb szerepet kaphat a jövő beruházásaiban.
Összegzés
Az energiatárolás fejlődésének következő állomása már nem kizárólag a nagyobb akkumulátorokról vagy a gyorsabb töltésről szól.
A hangsúly egyre inkább azon van, hogy az energiatárolók hogyan tudják aktívan támogatni a villamosenergia-rendszer működését.
A Grid-Forming technológia ezt a szemléletváltást képviseli. Bár jelenleg még elsősorban a legnagyobb energiatároló projektekben jelenik meg, a szabályozási környezet és a technológiai fejlődés alapján várható, hogy a következő években egyre szélesebb körben válik az iparág meghatározó megoldásává.
Forrás: Huawei Digital Power – The technology breakthroughs behind Huawei’s next-generation Smart-String Grid-Forming ESS Platform (2026. július 14.)
Sungrow és a TÜV Rheinland új szabványt vezetett be a napelemes inverterek hosszú távú megbízhatóságának vizsgálatára
Új mércét állíthat az inverterek megbízhatóságának vizsgálata
A kínai Sungrow és a német TÜV Rheinland bemutatta a világ első olyan vállalati szabványait, amelyek számszerűsíthető módszert kínálnak a napelemes inverterek hosszú távú megbízhatóságának értékelésére.
A kezdeményezés célja, hogy a hagyományos laboratóriumi minősítési vizsgálatok és a valós üzemi körülmények között tapasztalható terhelések közötti különbséget csökkentse. Ez különösen fontos a nagyméretű naperőművek esetében, ahol az inverterek megbízható működése közvetlenül befolyásolja a termelést és az üzemeltetési költségeket.
Miért volt szükség új szabványokra?
A Sungrow szerint a jelenleg alkalmazott megbízhatósági vizsgálatok olyan időszakban születtek, amikor a napelemes rendszerek üzemi körülményei jóval egyszerűbbek voltak.
A mai erőművek azonban:
- nagyobb teljesítményen üzemelnek,
- szélsőségesebb hőmérsékleti viszonyoknak vannak kitéve,
- intenzívebb terhelési ciklusokat élnek meg,
- és hosszabb tervezett élettartammal készülnek.
Ezért a laboratóriumi tesztek önmagukban már nem mindig tükrözik pontosan a valós működési környezetet.
Két új szabvány készült
Az új rendszer két egymást kiegészítő szabványból áll.
2 PfG 3325
Ez a szabvány az IGBT (Insulated-Gate Bipolar Transistor) teljesítményfélvezető modulokra koncentrál.
A vizsgálatok többek között értékelik:
- a hőciklusok hatását,
- a teljesítményciklusok okozta igénybevételt,
- valamint a kulcsfontosságú félvezető alkatrészek öregedését.
2 PfG 3328 Part 2
Ez a szabvány már az egész inverterrendszer megbízhatóságát vizsgálja.
Célja, hogy olyan mérési és értékelési módszert biztosítson, amely az alkatrészek állapotát összekapcsolja a teljes berendezés várható élettartamával.
Gyorsított öregítési vizsgálatokkal becslik az élettartamot
Az új szabványok több korszerű vizsgálati módszert alkalmaznak, többek között:
- gyorsított terheléses (accelerated stress) teszteket,
- meghibásodási mechanizmusok elemzését,
- valamint élettartam-modellezést.
Ezek segítségével előre jelezhető, hogyan viselkedik egy inverter hosszú éveken keresztül valós üzemi környezetben.
Az SG510HX már megfelelt az új követelményeknek
A Sungrow közlése szerint az SG510HX string inverter és a benne alkalmazott IGBT-modulok az elsők között kapták meg a tanúsítást az új szabványok alapján.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártó szerint a módszertan már a gyakorlatban is alkalmazható.
Nem ez az első közös fejlesztés
A Sungrow és a TÜV Rheinland együttműködése nem új keletű.
Az év elején közösen publikáltak egy szakmai tanulmányt az ipari akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) biztonságáról. A dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy a gigawattórás kapacitású energiatárolók esetében a biztonsági vizsgálatoknak már nem elegendő kizárólag az akkumulátorcellákra koncentrálniuk, hanem a teljes rendszer életciklusát – a tervezéstől az üzemeltetésen át a karbantartásig – figyelembe kell venniük.
Mit jelent ez a piac számára?
A napelemes erőművek méretének növekedésével egyre nagyobb hangsúly kerül a berendezések hosszú távú megbízhatóságára. Az új vizsgálati szabványok célja, hogy objektív, számszerűsíthető módszert biztosítsanak az inverterek várható élettartamának értékelésére, ami a beruházók, az üzemeltetők és a gyártók számára egyaránt fontos szempont lehet a jövőbeni projektek tervezése során.
Forrás: pv magazine (Emiliano Bellini, 2026. július 14.)
Organikus napelemek új mérföldköve
Az organikus napelemeket évek óta a fotovoltaikus iparág egyik legígéretesebb jövőbeli technológiájaként tartják számon. Bár hatásfokuk jelenleg még elmarad a hagyományos kristályos szilícium napelemekétől, olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek új alkalmazási területeket nyithatnak meg az energiatermelésben.
A Hongkongi Városi Egyetem (CityUHK) kutatói most új mérföldkőről számoltak be: egy fejlesztésüknek köszönhetően 20,5%-os hitelesített energiaátalakítási hatásfokot értek el organikus napelemmel, miközben laboratóriumi körülmények között már 21% feletti hatásfokot is mértek.
Mik azok az organikus napelemek?
A ma telepített napelemes rendszerek döntő többsége kristályos szilíciumcellákból készül. Az organikus napelemek ezzel szemben szénalapú félvezető anyagokat használnak a napfény elektromos energiává alakítására.
Ez számos előnyt kínál:
- rendkívül vékony kialakítás;
- kis tömeg;
- hajlítható kivitel;
- akár áttetsző felület;
- potenciálisan olcsóbb gyártás nagy sorozatban.
Éppen ezért az organikus napelemeket elsősorban olyan alkalmazásokhoz fejlesztik, ahol a hagyományos üveg-modulok nem használhatók, például:
- intelligens ablakok,
- homlokzatok,
- járművek,
- hordható elektronikai eszközök,
- könnyűszerkezetes építmények.
Jelenleg azonban tartósságuk és hatásfokuk még elmarad a szilícium alapú technológiákétól, ezért világszerte intenzív kutatások folynak ezek javítására.
A legnagyobb kihívás: az energiaveszteség csökkentése
Az organikus napelemek működése során a beérkező fény hatására úgynevezett excitonok keletkeznek. Ezekből kell szabad elektronokat létrehozni ahhoz, hogy elektromos áram termelődjön.
A folyamat egyik legnagyobb veszteségforrását a spin-triplet excitonok jelentik. Ezek hosszú ideig csapdába esnek a szerkezetben, így energiájuk többnyire hővé alakul, ahelyett hogy villamos energiává hasznosulna.
A CityUHK kutatóinak új megoldása
A kutatócsoport olyan eljárást dolgozott ki, amely a korábban elvesző triplet excitonokat ismét szabad elektronokká és lyukakká alakítja.
Ennek köszönhetően:
- nő a hasznosítható töltéshordozók száma;
- javul a fotóáram;
- miközben a cella feszültsége nem csökken.
A fejlesztéshez egy FTh-4F nevű, nem fullerén alapú elektronakceptort alkalmaztak, amely kiváló infravörös fényelnyeléssel és alacsony energiaveszteséggel rendelkezik.
Már 21% felett járnak a laboratóriumban
A kutatók szerint a módszerrel 20,5%-os hitelesített hatásfokot értek el, a további laboratóriumi fejlesztések során pedig már 21% feletti energiaátalakítási hatásfokot is sikerült elérni.
A fejlesztés során az elektronakceptor szerkezetét is optimalizálták, amellyel tovább csökkentették az energiaveszteséget és még hatékonyabbá tették a töltéshordozók képződését.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatás még nem jelenti azt, hogy néhány éven belül az organikus napelemek leváltják a szilícium modulokat. A kristályos technológia továbbra is magasabb hatásfokkal és lényegesen hosszabb élettartammal rendelkezik.
Az eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy az organikus fotovoltaika egyik legfontosabb korlátját sikerült csökkenteni. Ez közelebb viheti a technológiát azokhoz az alkalmazásokhoz, ahol a kis tömeg, a rugalmasság vagy az áttetszőség fontosabb szempont, mint a maximális teljesítmény.
Összegzés
Az organikus napelemek fejlesztése újabb jelentős állomásához érkezett. A CityUHK kutatói egy új eljárással képesek voltak visszanyerni a korábban elvesző energiát, amellyel 20,5%-os hitelesített, illetve 21% feletti laboratóriumi hatásfokot értek el.
Bár a technológia még kutatási fázisban van, az eredmények jól mutatják, hogy az organikus fotovoltaika fejlődése tovább gyorsul, és hosszabb távon új alkalmazási területeket nyithat a napenergia hasznosításában.
SNEC 2026: Az energiatárolás kilépett a napelemek árnyékából
Az energiatárolás többé nem kiegészítő technológia
A sanghaji SNEC 2026 kiállítás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az energiatárolás végleg önálló iparággá vált. Míg néhány évvel ezelőtt az akkumulátoros rendszerek elsősorban a napelemes beruházások kiegészítő elemeiként jelentek meg, addig ma már a villamosenergia-rendszer egyik alapvető infrastruktúrájának tekintik őket.
A kiállításon a figyelem középpontjában nem a napelemmodulok álltak, hanem az energiatároló rendszerek, az inverterek, a PCS-ek, az energiamenedzsment platformok és a komplett hálózati megoldások. A gyártók kommunikációjában is jól látszott a változás: a hangsúly már nem az akkumulátorok kapacitásán, hanem a rendszerintegráción, a hálózati stabilitáson, a tárolási időtartamon és az intelligens vezérlésen van.
A hosszú időtartamú energiatárolás új korszakot nyit
Az egyik legerősebb trend a hosszú időtartamú energiatároló rendszerek (LDES) térnyerése volt. Az iparág egyre inkább felismeri, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-rendszerek számára nem elegendő néhány órányi energiatárolás.
A gyártók sorra mutatták be a 6–8 órás működésre optimalizált rendszereiket. Ezek a megoldások már nem egyszerűen több akkumulátort tartalmaznak, hanem teljes egészében hosszú kisütési ciklusokra tervezett rendszerek. Más cellakémiát, eltérő hőmenedzsmentet, fejlettebb akkumulátorkezelést és új gazdasági modellt igényelnek.
A hosszú időtartamú energiatárolás különösen fontos szerepet kaphat:
- a nagy megújulóenergia-részarányú hálózatokban,
- az AI adatközpontok energiaellátásában,
- a szigethálózati rendszerekben,
- valamint azokban a régiókban, ahol egyre gyakoribb a negatív villamosenergia-ár vagy a termeléskorlátozás.
A nátriumion-technológia egyre közelebb kerül a piachoz
Bár a lítium-vasfoszfát (LFP) technológia továbbra is uralja az energiatárolási piacot, a nátriumion-akkumulátorok fejlődése egyre látványosabb.
A gyártók szerint a nátriumion nem az LFP helyére érkezik, hanem annak alternatívája lehet bizonyos alkalmazásokban. Előnye, hogy az alapanyagok könnyebben hozzáférhetők, kevésbé kitettek a nyersanyagpiaci ármozgásoknak, és kedvező biztonsági tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az iparág egyre inkább egy kettős technológiai modell felé halad, ahol a lítium-alapú rendszerek maradnak a fő megoldások, miközben a nátriumion fokozatosan megjelenik speciális felhasználási területeken.
A hálózatstabilitás lett az új kulcsszó
A SNEC egyik legtöbbet emlegetett fogalma a grid-forming technológia volt.
A villamosenergia-rendszerek működése egyre nagyobb kihívás elé kerül, ahogy nő a napelemes és szélerőművi termelés aránya. A hagyományos inverterek a hálózat jeléhez igazodnak, azonban a jövő rendszereinek már képesnek kell lenniük aktívan támogatni a hálózat működését.
A grid-forming rendszerek olyan funkciókat biztosítanak, mint:
- frekvenciaszabályozás,
- feszültségtámogatás,
- black start képesség,
- zárlati események kezelése,
- gyenge hálózatok stabilizálása.
A szakértők szerint néhány éven belül ezek a képességek már nem prémium funkciónak, hanem alapkövetelménynek számítanak majd a közüzemi méretű energiatároló rendszerek esetében.
Az AI adatközpontok új piacot nyitnak az energiatárolás előtt
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése az energiatárolási iparág számára is új lehetőségeket teremt.
Az AI adatközpontok hatalmas energiaigénnyel rendelkeznek, miközben rendkívül érzékenyek az áramellátás minőségére és folyamatosságára. Emiatt az energiatárolás kulcsszereplővé válik az ilyen létesítmények energiaellátásában.
A jövő adatközpontjaiban várhatóan egyetlen integrált energiarendszer kapcsolja össze:
- a hálózati csatlakozást,
- a helyi megújuló energiatermelést,
- az akkumulátoros energiatárolást,
- az UPS-rendszereket,
- valamint az intelligens energiamenedzsmentet.
Ez a szegmens nemcsak hatalmas növekedési potenciált jelent az energiatárolási ipar számára, hanem magasabb műszaki követelményeket is támaszt a gyártókkal szemben.
A teljes rendszermegoldások felé tolódik a piac
A kiállítás egyik legfontosabb üzleti trendje a vertikális integráció további erősödése volt.
A piac egyre kevésbé igényel különálló komponenseket. Ehelyett komplett megoldásokat keres, amelyek tartalmazzák:
- az akkumulátorcellákat,
- a teljesítményelektronikát,
- az energiamenedzsment-rendszert,
- a hálózati vezérlést,
- az üzemeltetési szolgáltatásokat,
- valamint a hosszú távú teljesítménygaranciákat.
Ez a folyamat várhatóan tovább gyorsítja a piaci koncentrációt, és előnybe hozza azokat a vállalatokat, amelyek a teljes értékláncot képesek lefedni.
Az energiatárolás lett a megújulóenergia-rendszerek kulcseleme
A SNEC 2026 világosan megmutatta, hogy az energiatárolási szektor új korszakba lépett. A verseny egyre kevésbé az akkumulátorcellák teljesítményéről szól, és egyre inkább a teljes rendszerek képességeiről.
A jövő energiatároló projektjeit már nem pusztán a kapacitás vagy a költség határozza meg, hanem az, hogy mennyire képesek támogatni a hálózat működését, integrálni a megújuló energiát, kiszolgálni az új fogyasztói igényeket és intelligensen reagálni a villamosenergia-rendszer változásaira.
Az üzenet egyértelmű: a megújuló energia jövőjét már nem a napelemek, hanem a napelemek és az energiatárolás együttese határozza meg.
Forrás: pv-magazine.com
kép: pv magazine
A legolcsóbb rendszer tényleg a legjobb választás? A napelemes piac új dilemmája
Az elmúlt években a napelemes iparág egyik legfontosabb hívószava az ár lett. Modulárak estek, inverterek között egyre élesebb lett a verseny, az energiatárolók pedig szintén jelentős árcsökkenésen mentek keresztül. A beruházók örültek, a piac pörgött, a kivitelezők pedig sokszor ugyanazzal a kérdéssel találkoztak:
„Melyik a legolcsóbb megoldás?”
De vajon ez a jó kérdés?
Egy friss, a PV Tech oldalán megjelent szakmai interjú szerint a napelemes iparág kezd ráébredni arra, hogy a kizárólag ár alapján meghozott döntések hosszú távon komoly kockázatokat hordozhatnak.
Az ár mindent visz – de meddig?
Todd Heffner iparági szakértő szerint a piac túlságosan beleszeretett az alacsony árakba, miközben egyre kevesebb figyelem jut arra, hogy valójában mit kap a beruházó a pénzéért.
Egy napelemes beruházás nem néhány hónapra szól. Egy jól megtervezett rendszer 20–30 évig termel energiát, miközben az energiatárolók, inverterek és egyéb rendszerelemek megbízható működése alapvetően befolyásolja a projekt gazdaságosságát.
Mégis gyakran előfordul, hogy a döntés kizárólag az induló beruházási költség alapján születik meg.
A teljes életciklus költsége számít
Az úgynevezett LCOE (Levelized Cost of Energy) vagyis az energiatermelés teljes életciklusra vetített költsége sokkal pontosabb képet ad egy beruházás valódi értékéről, mint az egyszeri beszerzési ár.
Egy olcsóbb komponens elsőre kedvező választásnak tűnhet, azonban a későbbiekben többletköltségeket okozhat például:
- gyakoribb meghibásodások miatt,
- hosszabb szervizidő következtében,
- korlátozott műszaki támogatás esetén,
- nehézkes garanciális ügyintézés miatt,
- alkatrészhiányból adódó leállások következtében.
Az a rendszer, amely néhány százalékkal drágább, de stabil gyártói háttérrel és megfelelő támogatással rendelkezik, hosszú távon gyakran gazdaságosabb megoldásnak bizonyul.
A garancia csak addig érték, amíg van, aki mögötte áll
Az elmúlt időszak árháborúja komoly nyomás alá helyezte a gyártókat. A folyamatos árcsökkentések következtében sok vállalat marzsai minimálisra zsugorodtak, miközben több szereplő pénzügyi nehézségekkel küzd.
Ez új szempontot hoz a beruházói döntésekbe.
Hiába szerepel egy adatlapban 20–25 éves garancia, ha néhány év múlva már nincs jelen a piacon az a vállalat, amely ezt biztosítani tudná.
Éppen ezért egyre fontosabb kérdéssé válik:
- Milyen múlttal rendelkezik a gyártó?
- Van-e helyi műszaki támogatás?
- Elérhető-e gyors csereeszköz?
- Biztosított-e a hosszú távú alkatrészellátás?
Az energiatárolás már nem különálló technológia
A szakértők szerint a következő évek egyik meghatározó trendje az lesz, hogy a napelemes rendszerek és az energiatárolók egyre inkább együtt kerülnek telepítésre.
Ennek több előnye is van:
- közös hálózati csatlakozás használható,
- egyszerűbb lehet az engedélyezés,
- csökkenthetők bizonyos infrastruktúra-költségek,
- javítható a megtermelt energia helyben történő felhasználása,
- növelhető az energiafüggetlenség.
Az energiatárolás ma már nem csupán kiegészítő elem, hanem egyre inkább a jól működő energetikai rendszerek szerves része.
Magyarországon is aktuális kérdés
A hazai piacon szintén megfigyelhető, hogy az ajánlatkérések során elsőként gyakran az ár kerül előtérbe.
Pedig egy vállalati vagy lakossági beruházás esetében legalább ennyire fontos szempont lehet:
- a gyártó stabilitása,
- a magyar nyelvű műszaki támogatás,
- a szervizháttér,
- a kivitelező tapasztalata,
- az alkatrész-utánpótlás,
- valamint a rendszer hosszú távú megbízhatósága.
A napelemes beruházások célja nem pusztán az, hogy ma olcsóbbak legyenek, hanem az, hogy évtizedeken keresztül kiszámíthatóan és biztonságosan termeljenek energiát.
Nem a legolcsóbb ajánlat a legjobb ajánlat
A napelemes iparág egy fontos szemléletváltás küszöbén áll. A fókusz fokozatosan eltolódhat az induló beruházási költségekről a teljes életciklus alatt megtermelt érték irányába.
A kérdés tehát nem az, hogy melyik rendszer kerül ma a legkevesebbe.
Sokkal inkább az, hogy melyik rendszer szolgálja ki megbízhatóan az igényeket a következő 20–30 évben is.
Mert a legolcsóbb rendszer valóban csak addig olcsó, amíg először nincs szükség a garanciára.
Forrás: A cikk a PV Tech „Everyone’s too enamoured with low price to the detriment of what they’re going to get for that” című interjúja alapján készült, kiegészítve iparági tapasztalatokkal és a hazai piac sajátosságaival.
